A kisbaba alvása láthatóan-hallhatóan nagyon foglalkoztatja a környezetet, a családtól, anyatársaktól, védőnőtől gyakran megkapjuk a kérdést: És átalussza már az éjszakát? Mindezt gyakran a baba párhetes korától kezdve…
Mintha az éjszaka átalvása a baba jó fejlődésének záloga lenne. Valójában éppen ellenkezőleg: az éjszakai ébredésekre szükség van a kisbaba agyának optimális fejlődéséhez. Ráadásul ahogy nem minden gyerek kezd ugyanannyi idősen járni vagy beszélni, óriási különbségek lehetnek az éjszaka átalvásában is. Arról nem is beszélve, hogy gyakoriak a “visszaesések”, az addig jól alvó gyerek éjszakánként ötvenszer kezd ébredni.
Még nehezebbé teszi a dolgokat, hogy senki sem készít fel igazán erre. Azt halljuk, hogy egy gyereknek át KELL aludnia az éjszakát ennyi meg ennyi idősen anélkül, hogy akár vigaszra, akár evésre szüksége lenne…. így elveszettnek (és dühösnek) érezhetjük magunkat, mikor a mi gyerekünk hosszú hónapokon-éveken át kétóránként ébred. Mindenféle kérdések merülnek fel bennünk, hogy hol rontottuk el, miért nem képes egyedül elaludni a SAJÁT ágyában…
De hogy is néz ki a babák többségének az alvása? Mire számíthatunk a statisztikák és a tudomány alapján az első hónapokban-években?
Nemrég jelent meg Helen L. Ball antropológus cikke a témában, aki alapos bibliográfiai kutatások alapján a következőket írja:
A szülők életmódja és alvásszükséglete, illetve a babák alvásának biológiai jellemzői nem kompatibilisek. Ezt erősíti az a tény, hogy a nyugati kultúra az éjszakai gondoskodás hibás verzióját sugallja a szülőknek, akik így félreértik a gyermekük valódi szükségleteit. Azok a kis megjegyzések, amiket úton-útfélen megkapnak, hogy “és átalussza már az éjszakát?”, annak ellenére, hogy többségük jó szándékból és együttérzésből ered, azt sugallják, hogy valami nincs rendben, ha nem ez a helyzet. Azt az érzést keltik a szülőkben, hogy az éjszakai hosszú alvás nagyon fontos a gyereknek és hogy ezt a célt minél előbb el kell érni.
Mit kell tudniuk a szülőknek ?
– hogy az éjszakai ébredések oka élettani (az evolúció során kialakult élettani szükségletről van szó)
– hogy a kisbaba alvása különbözik a felnőttekétől
– hogy az alvás milyensége az agy érettségi fokának függvénye és az első években folyamatos változásban van
– hogy ez az érési folyamat gyermekenként nagy fokban eltérhet
– hogy az éjszakai ébredések megléte a kialakuló alvásmintázat egyik sajátossága, és az első év során ezek normálisak és szükségesek (még ha van is olyan időszak, amikor a baba átalussza az éjszakát).
Néhány biológiai tény
A kisbabák nem kialakult cirkadián ritmussal születnek: a belső biológiai óra 6-12 hónapos korban veszi fel ezt a ritmust, akkor is, ha már a születéstől kezdve vannak erre utaló jelek (többet alszanak éjszaka, mint nappal). De hat hónapos kor előtt az alvás-ébrenlét váltakozását sokkal inkább befolyásolják a különböző kényelmetlenség-érzetet kiváltó tényezők (kakis pelenka, éhségérzet..), mint a fényerősség váltakozása.
A babák alvása különbözik a miénktől:
-az újszülöttek a teljes alvásidejük kb. 15%-át töltik mélyalvással és 50%-át álommal (ez utóbbi a felnőtteknél tapasztalható arány duplája). A maradék időt a felszínes alvás tölti ki.
– az alvásciklusuk is jelentősen rövidebb és sokkal nagyobb gyakorisággal ébrednek fel két ciklus között.
A mély alvás aránya fokozatosan nő, a REM-fázis aránya csökken, mindez egészen egy éves korukig.
Mi magyarázza ezt a különbséget? Az alváskutatók szerint:
– az, hogy a REM-fázis ennyire hosszú, a kisbabánál védő hatású. Ha egy kisbaba túl hosszú időt töltene a mélyalvás fázisában, nem tudna észrevenni és jelezni az esetleges, életet is veszélyeztető problémákat (túl melege van, túlságosan lehűlt, oxigénhiánya van).
– a REM-fázis és az álmok segítenek az agy fejlődésében és stimulálja a baba fejlődését, az idegpályák létrejöttét (ami rendkívül fontos és gyors az első két életévben).
A felszínes alvás fázisa, ami megelőzi a mély alvást, szintén hosszabb, mint a felnőtteknél: ebben a fázisban a baba nagyon érzékeny, sokkal könnyebben felébred (a legkisebb zajra kinyitja a szemét, vagy pl. ha letesszük a karunkból a kiságyba).
Türelmesnek kell tehát lenni és megvárni, míg a dolgok maguktól kialakulnak. Tanuljuk meg felismerni az egyes alvásfázisokat, és így ehhez igazíthatjuk a szokásainkat, például érdemes egy kicsit tovább várni, hogy a baba a mély alvás fázisába kerüljön, mielőtt megpróbáljuk letenni. Vagy például az együttalvás segíthet abban, hogy egy-egy suttogással vagy simogatással megnyugtassuk a kicsit és ébredés nélkül átsegítsük a következő alvásciklusba. A fekve szoptatás is kényelmes és pihenést biztosít közben az édesanyának (ráadásul nem kell attól tartania, hogy elalszik, nyugodtan elengedheti magát).
A szülők alvását nagyban megzavarja ez a helyzet, befolyásolja az egészségüket és főként úgy érezhetik, elveszett az energiájuk, jó kedvük. Minden attól függ, hogy mennyire vannak előre tisztában a kisbaba alvásának jellemzőivel, ez viszont erősen kultúra- és környezetfüggő. Ha nem készülnek fel a valóságra, hideg zuhanyként éri őket az egész, és kétségbe vonjak a szülői kompetenciáikat vagy a gyerek “normalitását” és orvosi megoldásokat (gyógyteák, homeopátiás bogyók, sőt gyógyszerek) keresnek vagy a táplálkozását próbálják megváltoztatni, pl. elválasztják a kisbabát és tápszerre térnek át.
Helen L. Ball szerint ha a szülőket még a terhesség alatt ellátjuk megfelelő információkkal és válaszolunk a felmerülő kérdéseikre, az komoly segítséget jelent, és különösen ha konkrét javaslatokat kapnak az alváshiány kiküszöbölésére, mint a napközbeni alvás, a relaxáció, mély-lélegzési gyakorlatok…
És hogy jön mindehhez a szoptatás?
A szoptatott kisbabák gyakrabban lehetnek éhesek, mint a tápszerrel táplált társaik. Ez az evolúció során alakult így ki: ha egy kisbaba gyakrabban ébredt és gyakrabban lépett kapcsolatba a környezetével, az agya is gyorsabban fejlődött. Az első hetekben tehát teljesen természetes (és a szoptatás jó beindulása szempontjából kívánatos is), hogy a kicsi gyakran ébredjen.
Viszont fontos, hogy a szülők tudják: nem létezik tudományos bizonyíték arra, hogy az anyatejről a tápszerre való áttérés vagy a korai hozzátáplálás azt eredményezné, hogy a baba többet aludna. Az összes alvásmennyiség megegyezik, igaz, hogy a tápszeres babák kevesebbszer ébrednek, akkor viszont hosszabb ideig ébren maradnak.
Ennek oka, hogy az anyatej melatonint tartalmaz (az esti vagy éjszakai anyatej, hiszen az anya szervezete ekkor termeli ezt a vegyületet, ami megtalálható az anyatejben is) és ez segít az elalvásban. Olyan nukleotidokat is tartalmaz (a DNS-t alkotó nukleinlánc szerkezeti egysége), melyek altató hatással vannak a babára. Ezen anyagok szintje az anyatejben az anya ébrenlét-alvás ciklusához igazodik, tehát éjjel az altató hatasú komponensek szintje magasabb.
Ha birtokában vannak ezeknek az információknak, sokat segíthet azoknak a szoptató anyáknak, akik felelősnek érzik magukat azért, hogy a kisbabájuk nem alussza át az éjszakát, mert “nem elég tápláló a tejük” vagy “túl erős az anya-gyermek kötödés”.
A szoptató édesanyák alvásminősége
A szülés utáni időszak rendkívül fárasztó a szülök számára. Egy 2010-ben készített tanulmány 2-16 hetes babák édesanyjának alvását vizsgálta. Semmilyen különbséget nem találtak a fáradtság tekintetében a szoptató és a tápszerező édesanyák között. A szoptató édesanyák, ha gyakrabban is ébrednek, de gyorsabban visszaalszanak, esetleg még a szoptatás közben is. Ennek oka a prolaktin nevű hormon magasabb szintje, különösen éjszaka, mely (leegyszerűsítve a dolgot) segít a gyorsabb és könnyebb elalvásban.
Összefoglalva :
Egy újszülött érkezése a családba, a speciális biológiai igényeivel (éjszakai ébredések, gyakori kapcsolat szükséglete a környezetével) mindenképp megzavarja a szülök életritmusát és alvását. Fontos, hogy a leendő szülök felkészüljenek erre a változásra és tudják, mire számíthatnak, hogy “vészelhetik át” ezt az időszakot, és hogy megértsék és normálisnak tartsak a gyermekük viselkedését.
Az ismereteik révén:
– felismerhetik a baba alvásfázisait és ehhez igazíthatják a saját reakcióikat
– megtanulhatják kezelni a saját fáradtságukat, különféle praktikák bevetésével. A szoptatott babák minden bizonnyal gyakrabban ébrednek (ahogy az a túlélésükhöz szükséges), de a kisbaba alvásminősége ettől nem romlik (az anyatejben jelen levő melatonin és más vegyületek révén, amelyek szintje éjjel jelentősen magasabb).
És végül a mai napig semmilyen tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre, ami azt támasztaná alá, hogy a szoptatás az anya nagyobb fáradtságát idézné elő.
Felhasznált irodalom:
Ball, H. B., “Supporting parents who are worried about their newborn’s sleep” BMJ (2013); 346
McLaughlin Crabtree, V., Williams N., “Normal Sleep in Children and Adolescents” Child Adolesc Psychiatric Clin N Am 18 (2009) 799–811 doi:10.1016/j.chc.2009.04.013
Cohen E. A., et al, “Breastfeeding may improve nocturnal sleep and reduce infantile colic: potential role of breast milk melatonin.”, European journal of Pediatrics (2012), 171(4) : pp729-32
Montgomery-Downs H.E., Heather M. Clawges. H. et al. “Infant Feeding Methods and Maternal Sleep and Daytime Functioning” Pediatrics (2010) 126 (6) : pp 1562-1568
Gay C.L., Lee K.A., and Lee S, “Sleep Patterns and Fatigue in New Mothers and Fathers” Biological Reseach for Nursing (2004) 5: 311,
http://www.ingentaconnect.com/content/maney/nns/2009/00000012/00000001/art00001
http://www.askdrsears.com/topics/sleep-problems/8-infant-sleep-facts-every-parent-should-know
