Montessori ihletésű fejlesztő dobozok

Csibe a fészekbôl
2013. november 5. kedd

A lakás berendezésétől időlegesen elszakadva néhány olyan tevékenységet akartam javasolni, amiket a Montessori pedagógia ihletett, illetve ebben a pedagógiában használják. Jönnek az esős, szürke őszi napok, jól jöhet egy-egy ilyen doboz a csemeték lefoglalásához 😉

Kezdjük a hagyományos, a Montessori-eszköztárban nélkülözhetetlen Titokzsákkal.

Ezt a Montessori-módszer szervesen rendszerbe foglaltan használja, de jó játék kerekedhet belőle otthon is. Három éves kortól javasolják.

Egy vászonzsákról van szó, amely 8-12 hétköznapi tárgyat tartalmaz (például kulcs, gomb, kis műanyag állat, gyűrű, nem hegyes csavar, stb.). Később lehet variálni valamilyen tematikus irányban (pl. gyümölcsök vagy fürdőszobai tárgyak). Ideális esetben hetente teszünk új tárgyakat – a gyerekkel együtt – a zsákokba, miután két kézzel tapintva manipulálta azokat.

Ketten végezzük a feladatot.

A feladat célja: a tapintással való felismerés erősítése (és áttételesen a különféle testek, mint a téglatest, gömb, kúp felismerése)

A feladat bemutatása: először is győződjünk meg róla, hogy a gyerek minden tárgynak ismeri a nevét. (Fel lehet használni ezt a faladatot az újonnan elsajátított nevek gyakorlásához is).

Üljünk le a szőnyegre vagy egy üres asztallaphoz.
Egyesével vegyük ki a tárgyakat a zsákból és nevezzük meg (vagy kérjük meg a gyereket, hogy nevezze meg).
Tegyük vissza a tárgyakat a zsákba.
Tapintsunk ki egy tárgyat (két kézzel) a zsákban, nevezzük meg: “Egy kanalat találtam.” Vegyük ki a zsákból, tegyük le mellé.
Hasonlóan vegyünk ki egy második tárgyat. Kérjük meg a gyereket, hogy ö folytassa.
A gyerek egyedül fejezi be a feladatot, kitapintja a tárgyat, majd a zsákból kihúzva vizuálisan ellenőrzi a válaszát (önellenőrzés).
Ha hibázott, segíthetjük: “Talán a ……-t kerested? próbáld meg újra”.
A feladat végeztével együtt visszapakolunk a zsákba és azt a helyére tesszük.

Ehhez kicsit hasonló elven “működik” az anyagdarabokkal teli doboz, amit kicsit később, három és fél-négy éves kortól ajánlanak.

A tevékenység célja szintén a tapintás, mint érzék fejlesztése és az ezzel kapcsolatos szavak (érdes, sima, puha, rugalmas, bordás, stb.) elsajátítasa

Szükséges hozza két egyforma doboz, melyek mindegyike hat pár különböző szövetet tartalmaz. Az anyagdarabok mérete 10-15 cm² és ideálisan egyforma színűek (például mind fehérek) vagy pedig mind különböző színűek. Az első dobozban hat pár erősen különböző jellegű természetes anyagú szövet található, például lenvászon, selyem, velúr, pamut, muszlin, tweed, gyapjú, bőr, nubuk, frottir… A második dobozba hat, egymáshoz jobban hasonlító szövetpár kerül, ha lehet, szintetikus anyagokból, mint a nylon, vegyes pamut, tüll, polár, akril, poliészter, flanel, szatén, zsenilia, zefír…

A tevékenység bemutatása:

Üljünk le a szőnyegre vagy egy üres asztallaphoz, tegyük magunk elé az egyes számú dobozt.
Vegyük ki a hat pár szövetet és terítsük magunk elé.
Válasszunk ki véletlenszerűen egyet és érintsük meg két kézzel (alul és felül)
Mondjuk el, hogy mit érzünk, milyennek találjuk a szövetet (sima, selymes tapintású, csúszós, stb.)
Csukjuk be a szemünket és vegyünk fel egy másik szövetdarabot, hogy tapogatva összehasonlítsuk a kettőt. Ha megtaláltuk az első párját, tegyük le egyiket a másikra.
Ajánljuk fel a gyereknek, hogy folytassa ő csukott vagy bekötött szemmel.
Kérdezzük meg tőle milyennek érzi a kezében lévő anyagot.
Biztassuk, hogy próbáljon hasonló tapintásút találni.
Az önellenőrzés vagy az anyagdarabok színe alapján történik (ha különböző színűek) vagy pedig az anyagdarabok hátuljára rajzolt különböző színű jelek segítségével. Ha téved, nem baj, mondjuk neki, hogy majd még gyakorol és sikerülni fog.

Figyeljünk oda, hogy mindig ugyanazzal a kézzel fogja meg az anyagokat, javítsuk ki ha kezet vált.

Más feladatokat is végezhetünk az anyagdarabokkal: például állítsuk sorba a legérdesebbtől a legsimábbig.

Nehézséget jelent, hogy a gyereket a szeme becsukása vagy bekötése gyakran megrémiszti. Ha ez a helyzet, akkor még nem áll készen erre a tevékenységre vagy nincs hozzá kedve. Próbálhatjuk rábeszélni, hogy “tudod, nagyon érdekes csak az ujjaiddal érezni a dolgokat, anélkül, hogy látnád és az ujjaidnak ezt gyakorolniuk kell, itt az alkalom”. De ha továbbra is nyitva akarja tartani a szemét, ne erőltessük, bízzunk meg benne és idővel a szemét is bezárja majd.

Végül pedig, elrugaszkodva egy kicsit a hagyományos, “szabályos” Montessori-eszközöktől, egy évszaknak megfelelő (az évszakok váltakozása, a természet változásai igen kiemelt helyet foglalnak el), az érzékszerveket megmozgató dobozt ajánlok. Egy cipősdoboz méretű kartonba vagy egy szép fonott kosárba gyűjtsünk össze mindenféle őszi termést, és ezekkel végezhetjük a következő tevékenységeket:

– manipuláció (tapintás) nyitott és csukott szemmel

– manipuláció eszközökkel (kis játéktraktor, csipesz, evőkanál)

– csoportosítás színek szerint

– sorba állítás méret szerint

A fontos egyrészt az esztétikum, másrészt az, hogy a gyerek aktívan részt vegyen, egyrészt az összetevők “megkeresésében” (az őszi séták alatt), másrészt a dobozban levő összetevők manipulálásában. Hagyjuk, hadd vegye birtokba a dobozt, találjon ki saját tevékenységet. Ami fontos,az az együttlét, az együttes “alkotás” öröme!

Források:

http://mercimontessori.blogspot.fr/search/label/Sensoriel

http://www.vert-citrouille.com/deco-bricolage/activite-montessori-la-boite-des-tissus/

http://www.atelier-montessori.com/dossier.php?id_dossier=25

http://enterredenfance.blogspot.fr/

http://ecole-et-cabrioles.blogspot.fr