<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Fészekalja: Nagy dolgokról kiCSIBEn</provider_name><provider_url>https://feszekalja.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Csibe a fészekbôl</author_name><author_url>https://feszekalja.cafeblog.hu/author/csibe_a_feszekbo/</author_url><title>Napi jó</title><html>Alapvetően optimista alkat vagyok.

Na nem úgy gondolom, hogy a nap 24 órájában hollywoodi művigyorral a fejünkön kellene mászkálnunk, rózsaszín felhőkön lebegnünk és letagadni azt, ami mégsem tökéletes. Jogunk van a negatív érzésekhez, jogunk van néha azt gondolni, hogy elegünk van (még ha a környezetünk azt is gondolja, hogy de neked most énekelned KELLENE a boldogságtól), jogunk van haragudni, jogunk van szomorkodni, csalódni, sírni. A gyerekeinknek is.

&nbsp;

&lt;a href=&quot;https://feszekalja.cafeblog.hu/files/2013/10/6a0120a5d912a5970b017616327c10970c-800wi.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter&quot; alt=&quot;6a0120a5d912a5970b017616327c10970c-800wi&quot; src=&quot;https://feszekalja.cafeblog.hu/files/2013/10/6a0120a5d912a5970b017616327c10970c-800wi-600x452.jpg&quot; width=&quot;420&quot; height=&quot;316&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

&nbsp;

De hiszem, hogy mindig ott bújik egy sarokban egy darabka szivárvány, egy mosoly, egy napsugár, aminek örülni lehet, amibe kapaszkodunk, ami jókedvre derít. És főleg hiszem, hogy szép az élet, jó a világ, imádok élni, nap mint nap felébredni és kíváncsian várom, aznap milyen kalandokban lesz részem.

&nbsp;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://feszekalja.cafeblog.hu/files/2013/10/images1.jpg&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;images&quot; src=&quot;https://feszekalja.cafeblog.hu/files/2013/10/images1.jpg&quot; width=&quot;372&quot; height=&quot;135&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&nbsp;

Van egy szokásunk a családban, ami ezt a hozzáállást tükrözi. Kb. fél éve vezettem be, hogy minden este, a vacsoránál sorban mindenki elmondja, hogy mi jó történt vele aznap, minek örült. A legkisebbel kezdünk (nem tudja kivárni, hogy végre ő beszélhessen, és utána úgy kell &quot;lelőni&quot; :D), és sorban mindenki végiggondolja a napját és igyekszik a pozitívumokat megkeresni benne. Szabály, hogy negatív dolgokról eközben nem beszélünk (annak is megvan a helye, de nem ott és akkor), nem használjuk fel a másik piszkálására, versenyzésre, dicsekvésre, hanem egyszerűen csak megosztjuk egymással az aznapi jó érzéseinket. Sokkal jobb úgy aludni menni, hogy ez van a fejünkben, hogy lefekvés előtt nem a gondokról vagy szörnyűségekről beszélgettünk.
&lt;p style=&quot;text-align: left&quot;&gt;Nektek is vannak ilyen kis családi szertartásaitok?&lt;/p&gt;
&nbsp;

&nbsp;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://feszekalja.cafeblog.hu/files/2013/10/6a0120a5d912a5970b017616327c10970c-800wi-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>