Egy csoportban feljött egy beszélgetés során, hogy mi is a baj pontosan a parabénekkel és miért károsak, főleg gyerekeknek szánt kozmetikumokban. Ez beindította a keresőösztönömet és utánaolvastam, hogy is van ez pontosan.
Mik is azok a parabének?
A parabén az egy parahidroxibenzoát-alkán, azaz a parahidroxibenzoát-sav alkohollal való kondenzációjából származó észter. Az általános felépítése a következő ábrán látható, a parabéncsalád különböző tagjai az R-rel jelölt alkán-csoportban térnek el.
Két ismertebb fajtája:
Az etil-parahidroxibenzoát (E214) (más néven etilparabén) a p-hidroxibenzoesav etil-észtere. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Ethylis parahydroxybenzoas néven hivatalos. Nátriummal alkotott sója a nátrium-etil-parahidroxibenzoát (E215).
A propil-para-hidroxibenzoát (E216) (más néven propilparabén) a p-hidroxibenzoesav propil-észtere. A természetben számos növény- és rovarfajban megtalálható. Ilyenek pl. a szeder, a zab, az eper, a feketeáfonya, a vanília, a répa vagy a hagyma, az egyes gyümölcsökből készült ételek, mint a szőlőlé vagy a borecet és egyes sajtok. Jelen van a méhek által készített propoliszban is.
Nátriummal alkotott sója a nátrium-propil-para-hidroxibenzoát (E217).
Hol találhatóak és miért?
Az antibakteriális és gombaölő hatásuk miatt tartósítószerként alkalmazzák élelmiszerekben, italokban, kozmetikumokban és egyes gyógyszerkészítményekben. A tisztálkodószerek (samponok, hidratáló krémék, borotvahabok, tusfürdők, stb.) több mint 80%-ában jelen van.
Az antibakteriális és gombaölő hatás attól függ, hogy mekkora a parabén észterének szénlánca. De a leggyakrabban a fentebb említett etilparabént és probilparabént használják a könnyű oldhatóságuk miatt és mert könnyen kölcsönhatásba lépnek.
Az etilparabén önmagában színtelen anyag és nem érzékeny a hidegre vagy a melegre. Az élelmiszeriparban elsősorban tartósítószerként, a különböző gombák (élesztő-, és penészgombák) elleni adalékanyagként alkalmazzák. Ezen kívül pl. a helyi érzéstelenítőkben is használják az antibakteriális hatása miatt.
A propilparabént kozmetikumokhoz, gyógyszerekhez valamint élelmiszerekhez nagy mennyiségben szintetikus úton állítják elő. Tartósítószerként a vízalapú krémekben, samponokban és fürdőszerekben alkalmazzák.
Mi a baj velük?
2010-ben a parabének ügye nagy vitát kavart. Kiderült, hogy képesek aktiválni az ösztrogén-receptorokat és így lehetséges, hogy hatással vannak a termékenységre és az ösztrogénfüggő daganatokra, mint a mellrák. 2011. májusában a francia Nemzetgyűlés betiltotta használatukat Franciaországban.
Mivel sok kozmetikai és gyógyszeripari termékben jelen vannak, rendszeresen ki vagyunk téve a parabénekkel való érintkezésnek. Több mint 13000 kozmetikai formulában használatosak és képesek a bőrön át bejutni a szervezetbe.
Károsak vagy sem?
A francia Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség szerint a parabéneket viszonylag jól tolerálja az emberi szervezet a gyógyszerekben, szájon át történő adagolásban. Az etil- és propilparaben asszociációja a leggyakoribb, így csökkentve az egyes típusú parabének mennyiségét.
Azonban a legújabb tanulmányok szerint a parabének képesek az ösztrogén-receptorokhoz való kapcsolódásra. Viszont a parabén által provokált válaszreakció több mint százezerszer gyengébb, mint a 17β-ösztradiolra adott válasz. Ennek következménye a férfiak termékenységének csökkenése és az ösztrogénfüggő daganatok kockázatának növekedése. A gyógyszerekben való felhasználásuk kockázatairól és a megengedhető határértékekről a kutatások folyamatban vannak.
Ugyanakkor az élelmiszeripari adalékokkal, aromákkal és az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal foglalkozó tudományos munkacsoport szerint: “Több parabén mutatott in vitro ösztrogénszerű aktivitást. Mindazonáltal in vivo nem detektálható ilyen tevékenység az etilparabén és a propilparabén esetén bőrön át történő adagolásnál egerekkel vagy patkányokkal végzett kísérletekben. Butilparabén vagy isobutil-parabén adagolása esetén megfigyelhető volt a jelenség, de ezeket nem használják élelmiszeripari adalékként. A parabének közös alkotóeleme, a p-hidroxibenzát-sav nem tekinthető veszélyesnek.”
A francia Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség kozmetológiai bizottsága 2005-ben szintén a parabének (etil-, metil-, propil- és butilparabének) további használata mellett foglalt állást.
Ezzel egy időben a tudományos kutatások alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a metilparabén a kozmetikai szerekben található koncentrációban a bőrre alkalmazva gyorsítja a bőr öregedését és a napsugárzásnak kitett bőrfelületen a DNS roncsolódását idézi elő.
Tehát a vélemények nagyon megoszlanak ebben a kérdésben, gyakorlatilag egyik oldalon a kutatási eredmények (esetlegesen megkérdőjelezhető módszertannal), a másik oldalon a többé-kevésbé független állami szervek véleménye.
Mik az alternatívák?
Ha úgy döntünk, mint a franciák és óvatosságból nem szeretnénk parabéntartalmú termékeket használni, első ránézésre elég nehéz dolgunk lesz.
A kozmetikai iparnak ugyanis szüksége van a tartósítószerekre, hogy a termékeikben a baktériumok és gombák szaporodását megelőzzék.
Egy laboratórium a tej UHT sterilizálásának technikáját próbálja a kozmetikumokra alkalmazni (pár másodpercre nagyon magas hőmérsékletre történő hevítés, majd hirtelen hűtés).
A 70-es évek óta a Beiersdorf laboratórium egy másik technológiát használ a kék Nivea krém előállításakor: a krém továbbra is a víz emulziója az olajban, de a vízcseppek mérete jóval kisebb. Így a baktériumok, melyeknek vízre van szükségük a fejlődésükhöz, gyorsan az olajréteggel találják szemben magukat és nem szaporodnak tovább.
Az E vitamint is gyakran alkalmazzak tartósítószerként az emulzió típusú kozmetikumokban (mint a folyékony szappan, tusfürdő vagy arckrémek), mivel antioxidáns hatású és a grapefruitmag-kivonattal társítva elég jó eredményeket lehet vele elérni.
Végül egyes természetes illóolajok is használhatók tartósítószerként. Ezekkel szemben gyakori kifogás, hogy problémákat is okozhatnak (allergiák), de az egészségre való kockázatuk meg mindig jóval kisebb, mint a szintetikus tartósítószereké.
Egyénileg pedig marad a feliratok böngészése a flakonok hátulján….
Ti odafigyeltek erre? Milyen más anyagokat, vegyületeket kerültök?
Források:
Wikipedia
http://ressources.ensp.fr/memoires/2009/persan_igs/parabens.pdf
Bulletin de l’AFSSAPS, mars 2009
Methylparaben potentiates UV-induced damage of skin keratinocytes
Cosmétiques : la chimie dans la peau (émission “à bon entendeur” diffusé sur la TSR, le 3 mai 2005)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: