A baba hordozása valóban jó? Mit mond a tudomány?

A baba hordozása az emberiséggel egyidős tevékenység. Az embergyerekek tulajdonképpen koraszülötten jönnek a világra, és a szüleik segítsége nélkül képtelenek helyet változtatni. Ennek oka az ember felegyenesedése és ezáltal a medence leszűkülése, illetve az emberi agy növekedése: ha az embergyerek olyan fejletten jönne világra, mint közeli rokonaink, a majmok utódjai, egyszerűen nem férne ki a szülőcsatornán! Így az első 9 hónap “kintlét” alatt fejeződik be a növekedése és főleg az agy fejlődése, amihez elengedhetetlen segítséget nyújt az anyatej összetétele.

Az állatvilágban kétféle “megoldás” jött létre a kicsik védelmére: az egyik csoport a fészekben hagyja a kicsinyeit, akik elrejtőzve várják a szülő visszatérését az élelemmel. Ennek a csoportnak a kicsinyei eleve erre vannak berendezkedve, aránylag sokáig bírják evés nélkül. A másik csoport szülői mindenhova magukkal viszik a kicsinyeiket és így védelmezik őket. A kicsik gyakran táplálkoznak, hiszen a táplálékforrás a közvetlen közelükben található. Az emlősállatok többsége, így az ember is ebbe a csoportba tartozik.

Mivel a majmokkal ellentétben nem vagyunk elég szőrösek (szerencsére :)), hogy a kisbaba a bundánkba csimpaszkodjon, marad egy külön erre kitalált eszköz vagy a karban hordozás. Léteznek arra irányuló kutatások, hogy mennyivel egyszerűbb a kisbabát egy babahordozó eszközben hordozni, a karban tartáshoz viszonyítva: 16%-kal kevesebb energiát igényel.  Erre az őseink is hamar rájöttek és megszülettek az első babahordozó eszközök.

Még ha ez az energiamegtakarítás nem is létfontosságú napjainkban, a különböző tanulmányok a hordozás más pozitív hatásait is kimutatták.

Például egy tanulmány szerint azok a hat hetes babák, akiket rendszeresen hordoztak, nappal 43%-kal és este 51%-kal sírtak kevesebbet. A tanulmány szerzői azt vetették fel, hogy az esti “hasfájások” egyik oka az lehet, hogy a társadalmunkban a hordozás ilyen kevéssé elterjedt dolog.

Olaszországban végeztek egy másik kísérletet: a kórházban az anyák egyik csoportjának hordozóeszközt ajándékoztak. Mintegy 70%-uk döntött úgy, hogy legalább napi egy órát hordozza a babáját. A kórházból való hazamenetelkor a szoptatás aranya a hordozó és nem hordozó anyák csoportjában azonos volt. Viszont 2 és 5 hónappal később a szoptatás aranya szignifikánsan nagyobb volt a hordozó anyák körében. (72% az 51%-kal szemben 2 hónapos korban és 48% a 24%-kal szemben 5 hónapos korban).  A hordozás tehát segítené a szoptatást, meghosszabbítaná annak időtartamát.

Egy harmadik, 1990-ben végzett kutatás szerint a hordozás hatással van a gyerek kötődésére az anyához. Ebben a kísérletben az anyák fele babahordozó eszközt kapott, a másik felük autós babahordozót. A babák 3 és fél hónapos korában azt tapasztaltak, hogy a hordozott babák anyukái sokkal gyakrabban és hamarabb reagáltak a babájuk jelzéseire. Majd 13 hónapos korban értékelték a kötődés minőségét, és a hordozott babák nagyobb arányban alakítottak ki biztonságos kötődést. Tudni kell, hogy a biztonságos kötődésű gyerekek jobban figyelembe veszik a szüleik kéréseit és felnőttként könnyebben létesítenek pozitív interakciókat és jobban tudjak az érzelmeiket kezelni.

Dr. Newman szerint a szoros fizikai kapcsolat alapvető fontosságú az élet első perceitől kezdve: “Ma mar egy tucat tanulmány létezik, ami alátámasztja, hogy az anyáknak és babáknak együtt kell maradniuk, szoros fizikai kapcsolatban (a baba meztelenül az anya meztelen mellkasán) a szülés után azonnal, ahogy később is.  A kisbaba boldogabb, a hőmérséklete normálisabb és stabilabb, a szívritmusa és a légzése normalizálódott és stabilabb, a cukorszintje emelkedett. A bőrkapcsolat ráadásul hozzájárul ahhoz, hogy a kisbaba megkapja az anya baktériumflóráját, ami – a szoptatással együtt – nagyon fontos az allergiák megelőzésében. Ha a babát inkubátorba teszik, a bőre és bélrendszere általában az anyától különböző baktériumflórával népesül be.”

Felmerül a kérdés, hogy mik a hordozás negatív hatásai. A szakirodalom nem számol be negatív hatásokról. Volt néhány, sajnos halállal végződő baleset a babaerszény típusú hordozok esetében, de világos, hogy itt a hordozóeszközzel volt probléma és nem magával a hordozással.

Ezen túl a babának és az anyának is hasznos,sok pozitív tapasztalatot adó élmény a hordozás.

Tehát miért fosztanánk meg magunkat ettől?

Hunziker UA, Barr RG. (1986) Increased carrying reduces infant crying: a randomized controlled trial. Pediatrics;77(5):641-8.Timothy R. Littlefield. (2003)

Car Seats, Infant Carriers, and Swings: Their Role in Deformational Plagiocephaly. JPO; 15 (3):102-106.Wall-Scheffler CM, Geiger K, Steudel-Numbers KL.(2007)

Infant carrying: the role of increased locomotory costs in early tool development. Am J Phys Anthropol;133(2):841-6.Anisfeld E, Casper V, Nozyce M, Cunningham N. (1996)

Does infant carrying promote attachment? An experimental study of the effects of increased physical contact on the development of attachment.Child Dev.;61(5):1617-27.

http://mamadearest.ca/fr/info/newman/01a-peau.htm