Egy vita során merült fel nemrégiben, hogy a szoptatás mennyiben befolyásolja az anya-gyerek kapcsolatot, vajon többet ad-e a kisbabának, mint egy tápszerező, de gyakran összebújó, sokat hordozó édesanyától kapott “ingerek”.
Ez elgondolkodtatott: vajon a szoptató édesanyának van-e valami sajátos “szaga”? Minden szoptatott baba érzékeli ezt? Milyen hatással van ez a babára?
Miért ilyen fontosak a szagok?
A születéskor a tapintás mellett a szaglás a legfejlettebb érzékünk. Ez az emlősállatokra általánosan jellemző sajátosság, mellesleg Darwin volt az első, aki az anya-gyermek kapcsolat kialakulását az anya szagához is kötötte.
Az emberi génállomány kb. 1-2%-a a szaglószervek fejlődését szolgálja: ez minden vitán felül mutatja, hogy mennyire fontos érzékről van szó. Az újszülött – legyen szó embergyerekről vagy egy emlősállat kicsinyéről – magától, minden előzetes tapasztalás nélkül képes az anyamell illatát felismerni az élete első óraiban és napjaiban. Ez szükséges a túléléséhez, ahhoz, hogy megtalálja a táplálék forrását és szopni kezdjen.
Ez a tanulási folyamat még a méhen belül megy végbe, és az anya mellei egyfajta feromonhoz hasonló vonzó hatást fejtenek ki. A kisbaba szagérzékelő rendszere ezt nagyon kis koncentrációban is képes felismerni.
Egy tanulmány szerzői szerint egyébként az újszülött szaglásáról szerzett egyre több ismeretet az orvostudomány is aktívan hasznosíthatja majd. Például a koraszülött babák esetében a szaglás általi stimuláció a légzéskimaradások 45%-os csökkenéséhez vezetett. Ráadásul a szaglás stimulálja a hipotalamuszt és a hippokampuszt, ami az érzelemkifejezés képességét is erősítheti.
Az anyatej szaga és annak hatásai
A kutatók szerint az újszülött szemében (vagy stílusosan az orrában) az anyatej és a magzatvíz aromája megegyezik. Ennek egyik oka, hogy a méhlepényen is átjutnak ugyanazok a sajátos ízek, aromák, amik az anyatejbe is, és amiket az anya táplálkozása határoz meg. Az anyaméhben töltött idő íz- és szagélményei a születés után még hetekig, sőt hónapokig megmaradnak. Ezzel együtt van egy “érzékeny időszak” a szaglóérzék fejlődésében, ami a születés utáni első óra, és amely alatt különösen fontos, hogy az újszülött kapcsolatba kerüljön a magzatvízzel (amely a bőrén található, ha nem mossák le azonnal) és az anyatejjel is. A szagoknak ez a folytonossága segíti a méhen kívüli alkalmazkodását, mintha egy láthatatlan szál kötné össze a születés előtti és utáni életét.
Több kutatás kimutatta, hogy az anyatej illata a baba számára fájdalomcsillapító hatású pl. orvosi beavatkozások esetén. A fájdalmat ebben az esetben különböző fiziológiai jellemzők alapján határozták meg: szívritmus, kortizolszint és a vér oxigéntartalma. Egy japán kutatás 48 teljesen egészséges újszülöttet vizsgált (28 fiút és 20 lányt). Háromféle tejet (saját édesanyjuk tejét, egy másik anya tejét és tápszert) szagoltattak velük, miközben a születés utáni vérvételt végezték. A szaglásból eredő nyugtató, fájdalomcsillapító hatás egyetlen egy esetben volt kimutatható: ha a saját édesanya tejéről volt szó. Tehát nagyfokú szelektivitás van jelen, ezt a kutatók az MHC (Major histocompatibility complex) génekhez kapcsoltak, azaz ahhoz a rendszerhez, ami az átültetett szervek immunokompatibilitásért felelős vagy lehetővé teszi az egyes emberek felismerését, többek közt a saját, jellemző testszaguk alapján.
Más kutatások az egyes szagokra adott reakciókat vizsgálták. Az anyatej, tápszer vagy fiziológiás sóoldat közül egyértelműen az anyatej kapta a legtöbb “szavazatot” a babák részéről (intenzívebb szopómozgások és a fej elfordítása az adott irányba) és ez függetlenül a baba addigi tapasztalataitól (tehát egy nem szoptatott baba is preferenciát mutatott az anyatej illata iránt). A tápszert jobban kedvelték a semleges szagnál. Tehát a kisbabák a szaglásuk alapján kivétel nélkül az anyatejet választanák (kétségkívül a magzatvízhez való hasonlósága miatt).
A mellbimbó által kibocsátott illatok és hatásaik
De van-e valami más is a tej illatán túl? A mell anatómiáját régóta ismerjük, de még mindig találnak új dolgokat. A legutóbbi évtizedben ismét több kutatás érdeklődött a mell részeinek felépítése és azok működése iránt, hogy jobban megértsük ezt a komplex rendszert, ami az optimális tejtermelést és a sikeres szoptatást biztosítja.
Pl. a Montgomery mirigyekről érdekes új eredmények láttak napvilágot. Ezek a mirigyek a bimbóudvaron helyezkednek el, kis gumókra hasonlítanak és az olajos váladékuk nedvesíti a mellbimbót és a bimbóudvart. De ezen kívül olyan illékony részecskéket is kibocsátanak, melyek az embercsecsemőnél bizonyos viselkedésformákat váltanak ki. Egy kutatás alkalmával 22 újszülöttel a Montgomery-mirigyek váladékát szagoltattak meg (és nem magát a tejet). A babáknál a szájmozgás és a lélegzés felgyorsult, a fejüket az adott irányba fordították. Ebből azt a következtetést vontak le a szerzők, hogy ezek a mirigyek az anya és a gyerek közti kémiai-érzékelési kommunikációban is részt vesznek.
Az anya testének illata (a bőrkontaktus hatásai)
Egy nem szoptató anya vajon megfosztja-e magukat ettől a kommunikációtól? Szerencsére nem teljesen. Vannak olyan helyzetek, ahol a szoptatás nem volt lehetséges (fizikai okokból, a baba szopási reflexének hiánya miatt vagy pedig az anyának adott helytelen információk következtében). De ebben az esetben még fontosabbá válik, hogy a baba és az édesanyja minél több időt töltsön bőrkontaktusban és hogy a természetes illatokat se az anyán, se a gyereken ne nyomja el parfüm, tusfürdő vagy szappan illata. Ha a bőrkontaktus sem lehetséges orvosi okok miatt, egy darab vattával vagy egy anyagdarabon lehet biztosítani az anya illatát az újszülöttnek.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szaglás szempontjából az ideális helyzet, ha az újszülött spontán közeledhet az anya melléhez és kezdhet el szopni, a születést követő első órában. Az itt felsorolt kutatások mindegyike bizonyítja, hogy ez nem csak fizikai, hanem érzelmi szempontból is fontos az újszülött számára, egyfajta folytonosságot képezve a méhen belüli és kívüli élete között. A kisbaba szereti az édesanyja illatát, felismeri és keresi azt.
Források:
Winberg J., Porter R.H. ” Olfaction and human neonatal behaviour: clinical implications” Acta Paediatrica Vol 87(1) (1998), pp 6-10
Browne J. V., “Chemosensory Development in the Fetus and Newborn“,Newborn and Infant Nursing Reviews, Vol 8 (4) (2008), pp 180-186
Marlier L., et al. “Olfactory Stimulation Prevents Apnea in Premature Newborns“ Pediatrics Vol 115 (83) (2005)
(en ligne http://pediatrics.aappublications.org/content/115/1/83.full.pdf)
http://www.hazipatika.com/mediatar/media/az_emlo_mukodese/4755
Nishita, S. et al, “The calming effect of maternal breast milk odor on the human newborn infant“, Neuroscience Research 63 (2009), pp 66-71
Romantshik O., et al. “Preliminary evidence of a sensitive period for olfactory learning by human newborns“, Acta Paediatrica Vol 96 (2007), pp 372-376
Marlier L., Schaal B. “Human Newborns prefer human milk : conspecific milk odor is attractive without postnatal exposure“ Child Development Vol 76 (2005), pp 155-168
D. T. Geddes, “The anatomy of the lactating breast : latest research and clinical implications“, Infant, Vol 3 Issue 2 (2007), pp 59-63
Doucet S., Soussignan R., Sagot P., Schaal B., “The secretion of Areolar (Montgomery’s) Glands from Lactating Women Elicits Selective, Unconditional Responses in Neonates“, (2009) PLoS ONE 4(10): e7579
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: