Az édes ételek többségében megtalálható egy valószínűleg rákkeltő hatású színezék, az E150D karamell-színezék. Az IARC (International Agency for Research on Cancer – Nemzetközi Rákkutató Központ) “lehetséges rákkeltő anyagnak” nyilvánította. Szénsavas üdítőitalokban, cukorkákban, öntetekben vagy levesekben használják. Például jelen van a 2 literes Coca-Colában, a másfél literes Pepsiben vagy a legtöbb energiaitalban.
A rágógumikban és a különféle pürékben egy antioxidáns, a BHA (E320 vagy Butil-hidroxi-anizol) okoz gondot. Az IARC ezt is a “lehetséges rákkeltő anyag” kategóriába sorolta. Főleg a rágógumikban és az olyan drazsékban található, mint a Mentos. De jelen van a Royco és a Maggi márkák leveseiben, püréiben is. Egyes Kellogs márkájú gabonaszeletek is tartalmazzák.
A kozmetikumokban a parabének azok, amiknek nemkívánatos a jelenléte. Erről írtam bővebben is a blogon: https://feszekalja.cafeblog.hu/2013/07/05/mik-a-parabenek-feljunk-toluk-vagy-sem/
Ezeket a tartósítószereket azzal vádolják, hogy módosítják a hormonrendszer működését. Leginkább a butil- és propil-parabének adnak okot az aggodalomra, és ezek azok, amiket a fogyasztóvédelmi magazin talált a Dove testápolóiban vagy a L’Oréal cég alapozóiban. Egyes gyerekfogkrémekben is jelen vannak ezek az anyagok, ami még aggasztóbb, mivel a gyerekek többsége lenyeli azokat.
A babáknak szánt törlőkendőkben szintén a tartósítószer, ezúttal a phenoxyethanol jelent problémát. A magazin szerint “nagy adagban a szaporodásra és az egyedfejlődésre gyakorolt káros hatással vádolják”. A legtöbb márkás törlőkendő ezzel van tartósítva, pl. Pampers vagy Nivea.
A borotvahabok is nyugtalanságra adnak okot, a triclozán tartalmuk miatt: a cikk szerint “elősegítheti az antibiotikum-rezisztenciát”. Az állatokon végzett kísérletek pedig kimutatták, hogy hatással van az izmok összehúzódási képességére, ami kérdéseket vet fel az emberre való ártalmatlanságával kapcsolatban. Az európai egészségügyi hatóságok mostanában vizsgálják felül az engedélyezését. Nem csak a borotvahabok, hanem egyes fogkrémek, mint a Colgate vagy Sanogyl is tartalmazzák.
Azt nem is remélhetjük, hogy egy nap tilos lesz ezeket forgalomba hozni, az anyagi érdekeltségek miatt, bővebben írtam erről itt: https://feszekalja.cafeblog.hu/2013/06/26/kinek-hoz-hasznot-amit-megveszel/
A megoldás az alapos címkeolvasás minden termék kiválasztásakor, de a valóságban ez sokszor kivitelezhetetlen. A Greenpeace weboldalán elég jó feketelistákat találni az ilyen vagy olyan okból kerülendő márkák neveivel. Ti mi alapján választotok? Odafigyeltek a termékek összetételére, végigböngészitek a listát?
Források:
http://www.60millions-mag.com/kiosque/mensuels/chassez_les_molecules_toxiques
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: