A cím Montessori könyvéből származik és összefoglalja számomra, miről is szól ez az egész pedagógia. Itt lentebb részletesebben próbáltam meg összeszedni az alapelveket.
Aztán kicsit a Montessori iskolákról is írok, de személyes tapasztalat híján nem ragozom a témát. Ha van valakinek montessoris iskolába járó gyereke vagy ott tanít, kíváncsian várom a kommentjét vagy a levelét!
Tehát a Montessori-pedagógia főbb alapelvei:
A szabadság
Ez a Montessori-pedagógia egyik legfontosabb eleme. Az osztályban a gyerekek szabadon választják meg, hogy mivel foglalkoznak a rendelkezésre álló tevékenységek közül (amennyiben már “látták” ezt a tevékenységet egy nevelővel) és szabadon választják meg, hogy mennyi időt töltenek vele. Közben szabadon beszélhetnek (suttogva) és helyet változtathatnak, azzal a feltétellel, hogy nem zavarják a többieket a munkájukban. Tehát elég nagy döntési szabadságot kapnak, ők határozzák meg a haladásuk ütemét is. Fontos, hogy a tanulási folyamat örömteli legyen és a gyermek természetes kíváncsiságából fakadjon.
Az önfegyelem
Ez együtt jár a szabadság fogalmával és a viselkedés csak az egyik eleme. A másik nagyon fontos elem az önellenőrzés: ahelyett, hogy másra várna, a gyerek megpróbálja egyedül kijavítani a hibait. A Montessori-módszer szerint nem is az a fontos, hogy “helyes” vagy “helytelen” a megoldás, a lényeg a gyakorlás és hogy a gyerek a tőle telhető legjobban csinálja a tevékenységet, ezáltal tökéletesítve a tudását.
Közvetett irányítás
Maria Montessori szerint érdemesebb a megfelelő környezetet megteremteni, mint ha a gyermeket próbálnánk irányítani. Például ha azt szeretnénk, hogy halkabban beszéljen, suttogjunk mi is. Vagy ha azt szeretnénk, hogy elpakolja a cipőit, legyen az általa elérhető helyen egy fiók vagy polc az ő cipőinek kijelölve.
Az egyéni ritmusok tiszteletben tartása
Mindegy, hogy az adott gyerek gyors vagy lassabb az adott területen, míg koncentrálva, motiváltan dolgozik. A Montessori-módszer külön kiemeli, hogy minden gyereknek egyéni haladási tempója van, és odafigyelnek, hogy egyetlen gyerekre se kerüljön ilyen-olyan “címke”, mint pl. “te lassú vagy”, mert akkor a gyerek tényleg olyanná válik. Ehhez hozzájön, hogy a gyerekek “gyorsasága” a napszaktól és a tevékenységtől is függ, ahogy attól is, hogy éppen hol járnak a fejlődésben. A gyerekek ugyanis lépcsőfokonként sajátítják el a dolgokat. (egy darabig semmi haladás nem látható, utána hirtelen felgyorsulnak a dolgok).
Tapasztalati, érzékelésen alapuló tanulás
Az absztrakcióval nem lehet tudást átadni a Montessori-módszer hívei szerint. Ahhoz, hogy az egyes fogalmakat elsajátítsa, a gyereknek érzékelnie kell, konkrét és kézzelfogható módon, az öt érzéket felhasználva. Ehhez megfelelő segédanyagokra van szükség. Például a tízes számrendszer elsajátításához gyöngyöket használnak. A gyerek érzi a súlyukat, összehasonlítja őket szemre, így könnyebben megérti a különbségüket és az egymáshoz viszonyított arányaikat.
Önálló tevékenységek
Pár kivételtől eltekintve, ahol kis csoportokban dolgoznak, a tevékenységek többségét önállóan végzik, hogy minden gyerek a saját módszereivel és a maga egyéni módján sajátítsa el a dolgokat. De a gyerek nincsen teljesen magára hagyva, ahogy Maria Montessori írta: „A gyermek fejődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk a gyermeket, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet.”
Egymás tisztelete az együttélés alapja
Maria Montessori szerint a gyerek alapvetően jó, és ha megkapja a kellő tiszteletet és megértést, jól is fog viselkedni. Ha megadjuk neki a tiszteletet, ő is tiszteletben tartja majd a többieket és így harmonikusan tud majd másokkal együtt élni. A Montessori-módszer lényege, hogy a gyermek egy belső szabályrendszert, egyfajta szociális tudatosságot alakítson ki.
A Montessori-iskolák 3 és 12 év közötti gyerekeket fogadnak hagyományosan, de létezik a Montessori-módszer alapjait a pedagógiájában felhasználó gimnázium, de Montessori jellegű bölcsődék is. Középponti érték a gyerek személyiségének tisztelete és a gyerek bátorítása, önbizalmának növelése.
Az első “lépcsőfok” a Gyerekek háza, a 3-6 éves gyerekeket fogadja. A másik két osztályban a 6-9 évesek, illetve a 9-11 évesek tanulnak. Az egyik lépcsőfokról (osztályból) a másikba való átjárás nagyon rugalmas, történhet év közben is, mindez – a montessoris elveknek megfelelően – a gyerek haladásának, egyéni tempójának függvénye, hogy ne fékezzék vagy siettessék a természetes fejlődését.
A gyerekeknek kínált tevékenységek a következő témakörök egyikéhez tartoznak: életszerű tevékenységek, érzékelés, matematika, nyelv, tudomány, történelem és földrajz, zene és képzőművészet. A gyerek szabadon választja meg a tevékenységeit, de ebben elkíséri a montessori-pedagógus, akinek a feladata nem a tudás átadása, hanem a tudás megszerzési módjának átadása. Arra készteti a gyerekeket, hogy mindegyik témakör érdekelje őket, hogy minél több új dolgot próbáljanak ki és hogy engedjenek a természetes kíváncsiságuknak.
Hat éves koruk előtt a gyerekek nagyon gyorsan és könnyen megszokják és megszeretik ezt a rendszert. De a kicsit nagyobb gyerekek, akik addig a hagyományos keretek közt tanultak, kicsit nehezebben alkalmazkodnak, állítólag problémáik lehetnek a nagyfokú szabadság kezelésével és az önfegyelem elsajátításával. Ugyanígy gondot okozhat a Montessori-rendszerből a hagyományos, poroszos oktatasi rendszerbe való átmenet.
A jövő héten arról írok, hogy miként alkalmazhatjuk a Montessori-pedagógia elemeit az otthonunk berendezésénél, hogy a gyerekeinket önállóbbá tegyük.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: